Hitel nincs 

Használt véleményt nem veszek vissza 

                                                   Subler 

Tegnap itt volt egy barátom és kérdezte van e sublerem? 

Mondom, nekem persze van négy darab, válogasson.

Erre ő kiválasztotta azt a tolómérőt, amit még 1971-ben vettem - ez volt

az első szerszámom.

Ahogy a kezembe fogtam rögtön eszembe jutott az ahogy

megvásároltam 14 évesen, saját keresetből

1971 ben fejeztem be az általános  iskolát, utána beiratkoztam az ipari

iskolába lakatosinasnak.

Anyám egyedül nevelt minket a testvéreimmel, hát nem dúskáltunk a

pénzben.

Az ipari iskolából kaptam egy levelet, hogy felvettek Előírták, hogy

menjek el orvosi vizsgálatra, és azt is, hogy vásároljak egy 1/20-as

tolómérőt.

Elballagtam a Vas és Edényboltba ahol kiderült, hogy van és a

legolcsóbb százhúsz forint.

Ez akkor 40 kiló barna kenyér ára volt.

Szerencsémre két utcával  arrébb volt egy kőfaragó műhely ahol már

dolgoztam azelőtt.

Elmentem, megkérdeztem a mestert, hogy van e munka.

Volt.

Öt forintos (akkor az jó pénz volt) órabérben műkő lépcsőket kellet

vizesen csiszolni.

Mire megcsiszoltam egyet, az a jó cementes víz rojtosra marta a

tenyerem.

Na, lényeg az,hogy kb egy hónapig dolgoztam nála a nyári szünetben

mint diák.

Mikor megkaptam a bérem egyedül mentem el a vasboltba mint egy

szaki ,és vásároltam meg a sublert.

A mai napig nagy becsben tartom, úgy néz ki ahogy akkor megvettem

ugyanabban a műbőr tokban van

Első nap a műhelyben boldogan vittem, hogy itt van, hoztam, amit

kértek.

Az oktató mondta, hogy nagyon jó, de ebben a műhelyben mindenki kap

tolómérőt az oktatáshoz, nem kell a saját szerszám…

Akkor ránéztem a tenyeremre, ami még akkor is olyan volt, mint a smirgli

és elkezdtem magamban jó sokáig káromkodni.

Azóta tudom, hogy minden rendes szaki káromkodik…

Aki nem hiszi annak utána járnak...

Jó egészséget